Egyik szombat reggel felsoroltam, hogy még délelőtt meg kell lennünk a főzéssel, takarítással és a tanulással. A lányok egy nagyot sóhajtottak, majd nyugodtan hátradőltek, hogy akkor nekik csak a végén van dolguk, vagyis csak a tanulás tartozik rájuk.

Ekkor elgondolkodtam mennyire természetes nekik, hogy nem várom el rendszeresen, hogy a házimunkában segítsenek. Mikor kicsik voltak szívesen segítettek a konyhában, mosogattak, pedig csak székre állva érték el a mosogatót. Igaz amit elmosogattak újra kellett mosogatnom és úszott az egész konyha a mosogatólében, de szívesen segítettek. Majd ez a lelkesedésük úgy szépen lassan, csendesen alábbhagyott. Nyilván az én hibám, hogy nem vártam el következesen, hogy takarítsák ki mondjuk a szobájukat, vagy söpörjenek fel. Őszintén kíváncsi lennék, hogy másnál ez hogy sikerült. Egyáltalán elvárjuk, el kell-e várnunk, hogy segítsenek a gyerekek a házimunkában, ha igen, akkor mikortól és miben?

A Dorka tanító nénije mintha megérezte volna ezt a helyzetet, előállt a suliban azzal az ötlettel a gyerekeknek, hogy karácsonyra ajándékként készítsenek kártyákat a szülőknek, amiket tetszőlegen felhasználhatunk. Legyen rajta mondjuk hogy elmosogat, felsöpör, porszívózik és egyebek. Odaadja ezt a kártyát nekünk, majd ha felmutatjuk elvégzi, amit vállalt. Hát igazán hálás voltam a tanító néninek!:)

A Dorka egy elmosogatok kártyával ajándékozott meg karácsonyra. Azért azt időben tisztáztam vele, hogy hányszor használhatom fel ezt a kártyát,majd gyorsan felvilágosított, hogy természetesen csak egyszer:)

 Szívesen várom a véleményeket, ötleteket, tanácsokat a témában!