fotó: Éva magazin
Mostanában, mióta elkezdték az olvasást, szinte csak azt gyakoroljuk itthon.A matekkal nem nagyon kell foglalkozni, amit most vesznek szerencsére értik. Mondjuk idő is kevés lenne rá már délután. Az írás is megy, a betűket ha diktálom, le tudják írni, lemásolják, folytatják a sort, az nem okoz gondot. Viszont az olvasás az nehéz ügy. Sok türelem kell hozzá részünkről és a gyerekek részéről is. Ami még nehéz, hogy kevés az idő és rengeteg a feladat!
Ha egyedül tudok csak foglalkozni velük délután, akkor meg kell hogy várják egymást ugye, mert mindketten igénylik és persze csak úgy lehet most még gyakorolni az olvasást, ha ott ül az ember.
Ha meg kell várniuk egymást, akkor persze akivel épp nem foglalkozik az ember, ő unatkozi. Ha mindketten itthon vagyunk, sokkal könnyebb a helyzet. Akkor párhuzamosan, egy időben sikerül elintézni a tanulást, egyikül apával, másikuk anyával tanul felváltva.
Kedves Judit!Véletlen találtam rá oldaladra, melyet rendkívül olvashatónak, érdekesnek találok.Veletek együtt élem meg az iskala kezdés nehézségeit, szépségeit. Kitartást és türelmet az ikrekhez.