Egy ikres anyukától szereztem tudomást arról, hogy a Pszichológiai Intézetben kimondottan ikres kérdésekkel kapcsolatban is lehet segítséget kérni.

Mindez még az iskolába való beiratkozás előtt történt, de addigra már eldöntöttem, hogy mindenképp külön veszem a lányokat. Elég gyorsan kaptam időpontot az Intézetbe és vegyes érzésekkel vártam a találkozót.

Először egyedül kellett bemennem, beszélgettünk a lányokról pár percben, de rögtön az elején megnyugtatott a pszichológus nő, hogy ő is azon a véleményen van, hogy vegyük külön az ikreket. Szerinte a különválasztás legideálisabb időpontja az iskolába lépés ideje.

Amiért nagyon fontos hogy különvegyük az ikreket az az, hogy ki tudjon alakulni az egyéniségük, illetve önállóan állják meg a helyüket már most, ugyanúgy, mint később az életben. Véleménye szerint ha az ikrek együtt maradnak az iskolában is, az egyik fél egyénisége, önállósága biztosan egy kicsit háttérbe szorul.

A beszélgetésünket követően helyet cseréltünk a lányokkal. Most csak ők voltak bent, én kint. Játék közben mérte fel a lányok viszonyát, amiből azt állapította meg, hogy kellően önállóak, például mindketten más játékhoz nyúltak először, más az érdeklődésük, de amint segítségre volt szüksége valamelyiknek, (hintázni szerettek volna) a másik rögtön jött és ketten oldották meg a helyzetet. Ebből a körülbelül fél órás játékból azt a következetést vonta le a pszichológus nő, hogy az esetükben nem kell félnem a különválástól, meg fogják állni a helyüket mindketten immár EGYEDÜL!