Több évi sikertelen próbálkozás után 2004-ben IVF kezelésen vettem részt, hogy kisbabám szülessen. Az orvos azt mondta, hogy nagyon sok petesejtem megtermékenyült, így a korom ellenére (39 éves voltam akkor) mintegy 14 százalék az esély arra, hogy teherbe essek. Így optimisták voltunk a kezeléssel kapcsolatban.
Az orvosok két megtermékenyített petesejtet helyeztek vissza a méhembe, a maradékot pedig lefagyasztották. A beültetést követő második héten biztossá vált, hogy állapotos vagyok. Aztán a 33. héten elfolyt a magzatvizem egy fertőzés miatt. Nagyon megijedtem, de szerencsére a baba egészséges volt.
Néhány év múlva úgy döntöttünk, hogy Jasminnek kistestvért szeretnénk. Visszamentük a klinikára, ahol a néhány éve megtermékenyített petesejteket lefagyasztották. Az orvosok figyelmeztettek, hogy nincs sok esély a sikeres kezelésre a korom miatt sem. Akkor már 47 éves voltam.
A lefagyasztott petesejtek közül 5 élte túl a felolvasztást, kettőt ültettek be a méhembe. És csoda történt. Két héttel később megint kiderült, hogy állapotos lettem. A terhesség simán ment, egészen a misztikus 33. hétig, amikor vérezni kezdtem. Sürgősségi császármetszéssel érkezett a kis Simon a világra, pontosan akkora súllyal, amennyivel saját ikernővére, Jasmin 8 évvel azelőtt.
Nemigazán tudom eldönteni mert nem vagyok genetikus sem nögyogyász de sok olyan tényezö hiányzik amiöket ikreké tenné
Ez jó nagy marhaság. Kétpetéjű ikrek lettek volna, akik tulajdonképp egyszerre született testvérek, mert a megtermékenyítéstől fogva külön fejlődnek, ellentétben az egypetéjűekkel, akik egyetlen megtetmékenyült petesejtből (ami végrehajt egy tökéletes osztódást) fejlődnek, és közös burokban is vannak általában.
Ezen az alapon, amit a cikk ír, valamennyi testvér ikertestvér lehetne, hiszen több közös ebben a két gyerekben sincs, mint bármely testvérpárban.
Azért Ők mégsem ikrek! Az iker definíciójában benne van az egyidejűség is!